2013.10.04

A MOL privatizálásával kell a következő kormánynak kezdenie

A kormányzásra készülő ellenzéki pártok az elmúlt egy évben a konkrét elképzelések helyett leginkább a „ki lesz az ellenzék vezére“ kérdés körül politizált. Ami konkrétumot pedig a választók elé tártak, csak baloldali populista szövegnek tekinthető, gondoljunk csak az MSZP „még nagyobb rezsicsökkentést“ szorgalmazó elképzeléseire vagy az Együtt2014 „minden harminc év alatti fiatal munkát fog kapni“ frázisaira. A Magyar Liberális Párt a gazdaság újbóli működtetése érdekében elengedhetetlennek tartja az állami kézbe vett vállalatok privatizációját valamint a büntető szektorális adók fokozatos kivezetését.

 

Az elmúlt 3 év FIDESZ által bevezetett „unortodox“ gazdaságpolitikájának egyetlen felmutatható eredménye az, hogy 2012-ben az államháztartási hiány 3% alá került és nyáron Magyarország kikerült a túlzott deficiteljárás alól.

 

Ezt a még így is törékeny egyensúlyt azonban nem a gazdasági növekedés hozadékaként megtermelt növekvő GDP, az ígért takarékos állam csökkenő kiadásai, az állami újraelosztás révén érte el, hanem olyan unortodoxnak mondott adminisztratív intézkedésekkel, amelyek nemcsak a jogállam, a gazdasági alkotmányosság kereteit feszítették szét és annak intézményeit rombolták le, hanem a jövőbeni gazdasági növekedés, a fenntartható fejlődés elemi feltételeit is.

 

Az Orbán-rendszer sikerpropagandája ellenére Magyarország nem teljesít jobban.

 

1.  Nem hogy Európa vagy a régió vezető gazdasági ereje nem lett Magyarország, de még a régiós versenytársaktól is lemaradt

2.  Tőkevonzás, a tőkebeáramlás drámaian lelassult, az elmúlt 3 évben megvalósult külföldi befektetéseknél a befektetési döntés többnyire még a 2010-es választások előtt született, mint pl. a Mercedes

3.  A belföldi beruházási ráta mélyponton van, a GDP 16%-a, ami az elhasználódott tőke javak pótlását sem fedezi

4.  Piaci minősítésben (a kormány a bóvli kategóriába küzdötte le az országot)

5.  Az egy főre jutó GDP alacsonyabb, mint Szlovéniában, Csehországban, Lengyelországban, Észtországban

6.  A GDP arányos államadósság annak ellenére nem csökkent, hogy az elvett magán nyugdíjpénztári vagyon egy részét adósságcsökkentésre fordították

7.  Mindeközben soha nem látott mértékben nőtt a szegénység

8.  A versenyszférában pedig nem nő, inkább csökken a foglalkoztatottság

 

 

 

 

Az Orbán-rendszer nem a szegénység, hanem a szegények ellen hirdetett harcot, nem a felzárkózásért, hanem a bezárkózásért indult küzdelembe, az állami gyámkodást nem megszüntetni akarja, hanem maga akarja eljátszani a gyám, a legnagyobb osztó szerepét.

 

Mindebből egyenesen következik, hogy új gazdaságpolitikára van szükség:

 

1.  Az államosított vagyonelemek, mint pl. MOL, Rába privatizálása és az így keletkező források olyan felhasználása, amely közvetlenül munkahelyteremtést eredményez

2.  A büntető szektorális adók fokozatos kivezetése a költségvetési egyensúly biztosítása mellett, akár azzal a feltétellel, hogy a magyarországi, jelentős magyar hányadot tartalmazó beruházások értékével csökkenthető az egyébként fizetendő szektorális adó

3.  Az uniós források gazdasági növekedést segítő programokra való átterelése

4.  A munkahelyteremtő külföldi befektetéseket ösztönző intézkedések

5.  A jogállamiság helyreállítására, a gazdasági szabályozásban kiszámíthatóságra és jogbiztonságra,

6.  A magántulajdon tiszteletben tartására

7.  A versenykorlátozó állami beavatkozások megszüntetésére

8.  Az államháztartás tartós stabilitását biztosító intézkedések kellenek:

– A költségvetési kiadások racionalizálása, a presztízsberuházások (pl. stadionok) befagyasztása ott, ahol az még lehetséges

– A látványsportokat támogató társasági adórendszer átalakítása (az elmúlt évben több mint 40 Mrd forint adókiesést jelentett a labdarúgó kluboknak nyújtott vállalati támogatás

 

 

Mindennek elengedhetetlen előfeltétele az is, hogy a ma jellemző „partizán-jogalkotás“ helyett az új Kormány érdemi párbeszédet kezdjen a munkáltatók és a munkavállalók szervezeteivel annak érdekében, hogy az elkerülhetetlen stabilizációhoz a lehető legszélesebb körű társadalmi konszenzust tudja biztosítani.

 

További információ:

Szekula István

Sajtófőnök

+36 30 604 0629

 

EmailFacebook0Twitter0

Iratkozz fel Hírlevelünkre!

Kövess minket a Facebook-on is!

Bezárás

Adataidat természetesen bizalmasan kezeljük!